A török kor fogalmai

Question	Answer
Akciórádiusz / hatósugár-elmélet	Ez egy földrajzi sugár, ami Belgrádig / Nándorfehérvárig terjedt. Az elmélet szerint ezen a vonalon belül tudott az oszmán sereg hatékonyan működni.
Alsótábla	A rendi gyűlés egyik kamarája (képviselőháza). Vezetője: személynök. Tagok: a köznemesség, alsópapság, a városok küldöttei.
Bánság	Határvédelmi céllal létrehozott közigazgatási egység, terület a Magyar Királyság körül. Célja, hogy feltartsák a törököt (pl.: Macsói és Szreberniki bánság).
Bécsi béke	Bocskai és a HB-k között (1606 júniusa), a Bocskai-féle felkelést oldotta meg. Bocskai lemondott a magyar fejedelmi címéről. A Habsburgok szabad vallásgyakorlást ígértek, a rendi jogok tiszteletben tartását, a tisztségeket újra betölthették, Erdély önállóságának visszaállítása.
Bujdosók / kurucok	Az elbocsájtott végvári katonák, illetve azok, akik a magyarországi viszonyok miatt (gyászévtized) Erdélybe, vagy akár a Hódoltság területére menekültek. Számuk folyamatosan gyarapodott, a társadalom minden rétege képviseltette magát.
Drinápolyi béke	Habsburg Miksa és II. Szelim kötötte 1568-ban. A béke 25 évre rögzítette a határvonalakat. Kimondta, hogy a felek beszüntetik a nyílt háborút (a határháború ugyanúgy általános). Miksa vállalta, hogy adót fizet, s nem támadja meg Erdélyt.
Első bécsi hadjárat	1529-ben következett be, az oszmánok három hetes, ámde sikertelen ostrom alá vonták Bécset.
Erdélyi Fejedelemség	A középkori Magyarországból kiszakadt államalakulat. Két nagy területi egységből épült fel, az erdélyi tartományból és a Partiumnak, magyarul részeknek nevezett területből, ami alatt a Magyar Királyság Tiszántúli részeit értjük. A fejedelemség központja Gyulafehérvár.
Felsőtábla	A rendi gyűlés egyik kamarája (képviselőháza). Vezetője a nádor. Tagok: a katolikus főpapok (a 2 érsek és a püspökök), a főnemesek / arisztokrcácia. A felsőtábla tartotta a kapcsolatot az uralkodóval és az alsótáblával.
Gyalui egyezmény	A váradi béke felújítása volt. Tehát a Magyar Királyság keleti fele, János Zsigmond országrésze Habsburg uralom alá kerül, de cserébe a császári hadaknak vissza kellett foglalniuk Buda várát.
Gyászévtized	Az 1671-1681-es időszak, ami a Wesselényi-féle összeesküvés miatt következett be. Az uralkodó visszaszorította a rendeket, megemelte az adókat, erőszakos ellenreformációba fogott, a végvári katonákat pedig megpróbálta beolvasztani a császári hadseregbe.
Habsburg vagy Dunai Monarchia	A Habsburgok által uralt területek. Ide tartozott egyrészről a Magyar Királyság megmaradt része, a cseh területek, az osztrák tartományok, illetve 1556-tól a Német-római Császárság is.
Hajdúk	Paraszti származású kálvinisták voltak, akik Bocskait támogatták a felkelésében. Bocskai ezért kollektív nemességet adott nekik, s letelepítette őket a pusztává vált birtokokon. Ezért cserébe katonáskodtak.
Házassági szerződés	II. Lajost eljegyezték Habsburg Máriával, nővérét, Jagelló Annát pedig Habsburg Ferdinánddal (1506). Ferdinánd e szerződésre, tehát a dinasztikus kapcsolatra hivatkozva tartott igényt a magyar trónra.
Hódoltság	A kifejezésen a török által elfoglalt területeket értjük, ennek központja Buda volt.
Karlócai béke	A visszafoglaló háborúkat zárta le, 1699-ben. A törökök elismerték a Hódoltság elvesztését, az ország területe – a Temesköz kivételével – végleg felszabadult, s kormányzóság formájában Erdély is Habsburg fennhatóság alá került.
Királyi Magyarország	A Magyar Királyság megmaradt része, melynek központja Pozsony lett. Itt a Habsburg-dinasztia uralkodott. Magyarország a Habsburg vagy Dunai Monarchia részét képezte, ami azokat az országokat területeket jelöli, ahol szintén a dinasztia uralkodott.
Kormányzati reform	Habsburg Ferdinánd hajtotta végre, hogy központosítsa (egységesítse) birodalma eltérő államainak irányítását. Olyan központi hivatalokat hozott létre, amik a helyi (a cseh, a magyar, az osztrák) intézmények felett álltak.
Linzi béke	I. Rákóczi György kötötte a Habsburgokkal. Rákóczi György megkapta a korábban Bethlennek juttatott vármegyéket és újra megerősítették a bécsi békét, a vallásszabadságot pedig kiterjesztették a jobbágyokra is.
Mohácsi csata	1526. augusztus 29-én vívta a török a magyarokkal. A magyarok hatalmas vereséget szendvedtek, elveszett a sereg fele, a nemesek és a főpapság egy része, de a legnagyobb veszteség II. Lajos király halála volt, ami miatt dinasztiaváltás következett be.
Nemesi vármegye	A nemesek önkormányzati és érdekképviselő szerve, ami magára vette a végrehajtói funkciót is. Tehát gondoskodott a törvények végrehajtásáról. Élén: az uralkodó által kinevezett, fizetett főispán. Ő képviselte az uralkodói hatalmat. Tényleges irányító: alispán (köznemes).
Nikolsburgi béke	Bethlen Gábor kötötte a Habsburgokkal. Lemondott a magyar fejedelmi és királyi címéről, megerősítették a bécsi békét. A Habsburgok cserébe Bethlennek adtak hét kelet-magyarországi vármegyét.
Perszonálunió	Két, vagy több független állam szövetsége, amelyet csak a közös uralkodó személye kapcsol össze. Tehát az összekapcsolt államok berendezkedése, törvényei és szokásai eltérnek, csak az uralkodó közös.
Rákosi végzés	1505-ben kimondták, hogy ha Ulászló fiúörökös híján hal meg, akkor a trónt csak országlakos (a magyar királyság lakója) töltheti be. Ez volt Szapolyai János jogalapja, hogy betölthesse a magyar trónt.
Rendi gyűlés	Rendi országgyűlésnek is nevezik. Itt hozták a törvényeket. Az uralkodó hívta össze, s először Rákosmezőn, majd az ország három részre szakadását követően Pozsonyban ülésezett. Az országgyűlés két részből állt, az alsótáblából és a felsőtáblából.
Speyeri szerződés	Zsigmond kötötte Habsburg Miksával 1570-ben. János Zsigmond lemondott a választott királyi címéről és felvette az Erdély és a Részek Fejedelme címet. Elismerte, hogy az Erdélyi Fejedelemség a Magyar Korona része. Kölcsönös katonai segítségnyújtás, ha János Zsigmond örökös nélkül halna meg, akkor az országrész a Habsburgokra száll.
Szakaszos vagy lépcsős hódítás elve	Lényege, hogy az oszmánok a célpontot nem egyszerre hódítják meg, hanem több egymást követő lépcsőre támaszkodva (nézd meg a korábban kapott leírást).
Szent Liga	1684-ben megalakult szövetség, melynek célja a török kiűzése volt. XI. Ince pápa közvetítésével jött létre, s tagjai a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország és később Oroszország voltak.
Téli Hadjárat	Zrínyi Miklós indította 1664 telén. Körülbelül 20.000 fős sereggel hatolt be a Hódoltság területére. Külvárosokat gyújtottak fel (Pécs) és eljutottak Eszékig is, ahol felégették a 6 km (mocsaras vidék miatt) hosszú tölgyfahidat, ami a Budára vezető hadiút részét képezte.
Titkos tanács / Konferencia	Mindössze 5-6 taggal indult, de később kibővült, s a növekvő létszám miatt hozták létre a Titkos Konferenciát. A tanács az uralkodó nagyon szűk, bizalmi köréből tevődött össze. Itt alakították ki a Habsburg Monarchia működési kereteit, itt születtek meg a legfőbb döntések. Tehát mind a bel-, mind a külpolitikát az ellenőrzése alatt tartotta.
Udvari Haditanács	Feladata a Habsburg Monarchia hadügyeinek irányítása volt, illtve a külföldi államokkal, így az oszmánokkal folytatott diplomáciát is itt bonyolították. Tehát elsősorban hadi, részben pedig diplomácia feladatkört látott el.
Udvari Kamara	A pénzügyekkel foglalkozott, feladata az állami bevételek kezelése volt.
Udvari Kancellária	Feladata eredendően az oklevelek, okiratok írásba foglalása volt. De mivel minden az uralkodó nevében kibocsátott dokumentum átment a kancellárián, így a kancellárnak rálátása volt minden ügyre, s nagy befolyással bírt.
Vasvári béke	A Habsburgok és a törökök kötötték a téli hadjáratot követően. Érsekújvár oszmán kézen maradt, a lerombolt Zrínyiújvárat tilos volt újjáépíteni. Titokban kötötték, s amikor kitudódott, az hatalmas felháborodást keltett, mivel oszmán győzelmet sugallt, holott a csatában a Habsburgok érték el a nagyobb sikert.
Vazallus	Jelentése alárendelt személy vagy állam. Amikor egy személy vagy állam függőségi viszonyban áll. Vazallus állam esetén az adott állam adót fizetett, s elvesztette önállósága nagyrészét.
Váradi egyezmény/béke	1538-ban kötötte meg I. Ferdinánd és Szapolyai János. Elismerték, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat. A szerződésben két részre osztották az országot: a keleti rész Szapolyai Jánosé, a nyugati Ferdinándé lett. + I. János halála után az egész ország Ferdinándra száll.
Végvári katonaság / vitézlő rend	A végvárakon szolgáló katonaságot nevezzük vitézlő rendnek, ami a török korban sajátos társadalmi csoporttá alakult. A katonák felismerték, hogy nagy számuk és a katonai potenciáljuk miatt befolyásra tehetnek szert, s így jött létre ez a csoport. Összetétele vegyes volt (nemesek és parasztok is).
Vilajet	A török Hódoltság területén kialakított közigazgatási egység (mint a vármegye), melynek élén a beglerbég állt.
Wesselényi-féle összeesküvés	A szégyenletes vasvári béke (1664) és a Habsburg-házzal szembeni bizalmatlanság miatt kezdődött. Az összeesküvők 1670-ben katonai felkelés robbantottak ki, ami azonban hamar összeomlott. Ezt Habsburg megtorlás (gyászévtized) követte.
Zsitvatoroki béke	A tizenötéves háborút zárta le 1606 novemberében. Az akkori erőviszonyok alapján kötötték meg, mindenki megtarthatta, amit elfoglalt: oszmán kézen maradt Kanizsa, Eger és Bihács, a keresztények pedig megtarthatták a nógrádi várakat, megszűnt a Habsburgok adókötelezettsége.

Next up

A török kor fogalmai

Description

Resource summary

Similar

	Created by Martin Hauser over 2 years ago